2021. június 21.,Alajos, Leila
 
 
 


 


     


 

 

 

 

 

 

BÉKÉS MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

SZERVEZETI ÉS MÅ°KÖDÉSI SZABÁLYZATA

A

Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló

3/2015. (I.15.) BMRNÖ számú határozata

Preambulum

a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló

– 2011. évi CLXXIX. – törvény (továbbiakban: Nj. tv.) alapján

Szervezeti és Mûködési Szabályzatát (SZMSZ) az alábbiak szerint alkotja meg:

 

I. FEJEZET

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ A nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) elnevezése: Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat A Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogi személy.

2.§ Az Önkormányzat megnevezése: a.) magyarul: Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat b.) rövidített neve magyarul: BMRNÖ

3.§ Az Önkormányzat székhelye: 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18.

4.§ Mûködési területe: Békés Megyei közigazgatási területe

5.§ Az Önkormányzat bélyegzõje:

a.) A körbélyegzõ leírása: Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat A fejbélyegzõ leírása: Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat

b.) 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18.

6.§ A bélyegzõk kezelésével és használatával kapcsolatos részletes szabályokat az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

7.§ Az Önkormányzat külön határozattal kitüntetéseket alapíthat. A kitüntetések leírását, az odaítélés feltételeit, valamint a javaslattétel módját, a javaslattevõk körét a meghirdetés idejét és módját az SZMSZ mellékletében kell szabályozni. 

II. FEJEZET

A BÉKÉS MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

8.§ A nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatásköreit és kötelezõ közfeladatait az Nj. tv. határozza meg.

9.§ véleményt nyilvánít: a roma nemzetiséget e minõségében érintõ megyei önkormányzati rendeletek döntések tervezetérõl,

10.§ közremûködik: a roma nemzetiség középfokú nemzetiségi oktatása terén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ állami szervek szakmai ellenõrzésében, a közoktatási törvényben meghatározott módon,

11.§ kezdeményezheti: a megyei önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,

12.§ vállalhatja: területi nemzetiségi önkormányzatok társulása révén körzeti jellegû nemzetiségi közszolgáltatás megszervezését, ha az megfelel a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseinek,

13.§ egyetértési jogot gyakorol: a területi sajtó, a területi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minõségében érintõ területi önkormányzati rendeletet a képviselõ- testület csak az e lakosságot képviselõ területi nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

14.§ A területi önkormányzati feladat- és hatáskörök a megyei nemzetiségi önkormányzat közgyûlését (továbbiakban: Közgyûlés) illetik meg. A közgyûlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint – törvényben meghatározottak szerint – társulására átruházhatja.

15.§ A közgyûlés szervei az elnök és a bizottság.

III. FEJEZET

A KÖZGYÛLÉS SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE 

Megyei önkormányzat megalakulása

16.§ A Közgyûlés tagjainak száma: 7 fõ A tagok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza

17.§ A  nemzetiségi önkormányzat feladat és hatáskörét testületi ülésein gyakorolja

18.§ A megyei önkormányzat alakuló ülése:

a) Az alakuló ülést a képviselõk megválasztását követõ 15 napon belül a Területi Választási Bizottság hívja össze.

b) Az alakuló ülést a legidõsebb önkormányzati képviselõ, mint korelnök vezeti.

c) Az alakuló ülés tagjai közül megválasztja a megyei önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, valamint a pénzügyi bizottságot. 

A Közgyûlés mûködése

19.§ A Közgyûlést az elnök hívja össze és vezeti, döntéseit határozati formában hozza meg. Akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és mûködési szabályzat tartalmazza.

20.§ A közgyûlés szükség szerinti gyakorisággal, a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább 4 alkalommal ülésezik.

21.§ Az ülést össze kell hívni, ha azt

a) a nemzetiségi önkormányzati képviselõk több mint egynegyede indítványozza, a nemzetiségi önkormányzat bizottsága indítványozza, vagy b) c) a fõvárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos idõpontját és helyszínét.

22.§ A Közgyûlés ülése nyilvános .

23.§ A zárt ülés eseteit az Nj. tv. tartalmazza.

24.§ A nemzetiségi önkormányzat Közgyûlése akkor határozatképes, ha az ülésen és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselõk több, mint a fele jelen van. A közgyûlés szavazatait egyszerû szótöbbséggel hozza.

25.§ Minõsített többség szükséges (a megválasztott képviselõk több mint felének szavazata) az alábbi ügyekben: szervezete és mûködése részletes szabályairól,

a) szervezet és működése részletes szabályairól

b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezésérõl, jelképeirõl, az általa képviselt nemzetiség ünnepeirõl,

c) helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,  gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetésérõl, átalakításáról,

d) vagy az ezekben való részvételrõl,

e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,

f) feladat- és hatáskör átvételérõl,

g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és mûködési szabályzat ilyenként határoz meg. Az ülések összehívása .

26.§ A Közgyûlés ülését az elnök – írásbeli meghívóval - hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetében az elnökhelyettes jár el.

Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejû betöltetlensége, illetõleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök gondoskodik az ülés összehívásáról és vezetésérõl.

a.) A meghívó tartalmazza:

1. az ülés idõpontját és helyét, a javasolt napirendi pontokat a határozati javaslattal,

2. a javasolt napirendi pontokat a határozati javaslattal

3. az elõterjesztõk nevét.

b,)A meghívót a napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni,  hogy azt a közgyûlés tagjai és a meghívottak legalább öt nappal az ülés elõtt megkapják.

c.) A testületi ülésre állandó meghívottak köre: - a Békés Megyei Önkormányzat jegyzõje, - a Békés Megyei Önkormányzat Közgyûlésének nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának elnöke, - a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal köztisztviselõje.

 

Az ülések levezetése.

 

27.§ A Közgyûlés ülését az elnök, az elnök akadályoztatása esetén vagy az elnök felkérésére az elnökhelyettes vezeti.

a) Az ülés megnyitása után az elnök:

1. számba veszi a megjelent képviselõket,

3. megállapítja a határozat- képességet és folyamatosan ellenõrzi azt,

2. határozatképtelenség esetén az elnök 8 napon belül új ülést hív össze,

4. javaslatot tesz a napirendre és megszavaztatja a napirendet, 

5. a napirendre tûzésrõl a testület vita nélkül a jelenlévõk többségének szavazatával határoz,

6. napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, javaslatot terjeszt elõ a jegyzõkönyvet hitelesítõ képviselõ személyére  is,

8. berekeszti az ülést. 28.§ Az ülés napirendjérõl a levezetõ elnök javaslata alapján a Közgyûlés egyszerû szótöbbséggel dönt és határozatot hoz. A meghívóban nem szereplõ napirendi pont napirendre vételérõl, illetve valamely napirendi pont levételérõl bármely képviselõ javaslatára a testület egyszerû szótöbbséggel dönt.

29.§ A napirendek tárgyalásának megkezdése elõtt az elnök tájékoztatást ad:

a) a lejárt határidejû határozatok végrehajtásáról, b) az elõzõ ülést követõ fontosabb eseményekrõl, az átruházott hatáskörökben hozott döntésekrõl. 30.§ Az elõadóhoz a Közgyûlés tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita elõtt választ kell adni.

31.§ Az írásbeli elõterjesztést az elõadó szóban kiegészítheti.

32.§ A hozzászólások sorrendjét az elnök határozza meg, ismételt felszólásra legfeljebb 3-3 perces idõtartamban kerülhet sor.

33.§ Abban az esetben, ha az elõterjesztés megalapozatlansága a vita közben válik nyilvánvalóvá, az elnök javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását. Errõl a testület vita nélkül egyszerû szótöbbséggel határozhat.

34.§ Tárgyalási szüneteket az elnök rendel el.

35.§ A Közgyûlés ülésein tanácskozási joggal a meghívottak felszólalhatnak. A hozzászólások leghosszabb idõtartama 5 perc. Ennek betartásért az elnök felelõs.

36.§ A szavazás módja, rendje: Az elnök az elõterjesztésben szereplõ és a vita során elhangzott határozati

a) javaslatokat egyenként szavaztatja meg úgy, hogy elõbb a módosító és kiegészítõ, majd az eredeti javaslatokat teszi fel szavazásra.

b) Szavazni elõször az „igen” majd a „nem” végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre adandó válaszként, kézfelemeléssel lehet. A javaslat elfogadásához a jelenlévõ képviselõk több mint a felének „igen”

c) szavazata szükséges, kivéve a minõsített többséget igénylõ kérdéseket.

37.§ A szavazás eredményének megállapítása után az elnök – a döntés szószerinti 5 elmondásával – kihirdeti a határozatot.

Határozathozatal

38.§ A nemzetiségi önkormányzat Közgyûlése döntéseit általában egyszerû többséggel fogadja el, minõsített többséggel dönt az Nj. tv-ben meghatározott esetekben.

39.§ A nyílt szavazás, titkos szavazás és név szerinti szavazás eseteit az Nj. tv. tartalmazza.

40.§ A titkos szavazás szavazólappal történik. A titkos szavazást a levezetõ elnök bonyolítja le, a szavazás eredményét számszerûen megállapítja, majd ismerteti a döntést.

41.§ A testület döntéseit határozati formában hozza. A határozatokat naptári évenként egytõl kezdõdõen, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint az elfogadás dátumával és a nemzetiségi önkormányzat rövidített nevével kell megjelölni a következõ formátum szerint: szám/év. (hónap./nap.) BMRNÖ sz. határozata. 6. A Közgyûlés jegyzõkönyve

42.§ A Közgyûlés ülésérõl jegyzõkönyvet kell készíteni. E feladat ellátásáról az elnök gondoskodik.

43.§ A jegyzõkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét és idõpontját,

b) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselõk nevét, az ülésrõl történõ távozásának idõpontját,

c) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

e) az elõterjesztés eket,

f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét a

g) szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

h) a döntéshozatalban résztvevõk számát,

i) a döntésbõl kizárt önkormányzati képviselõ nevét és a kizárás indokát,

j) az Nj. tv. 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyzõ vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerû eredményét, k) 6 l) a hozott döntéseket, m) a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározottakat.

44.§ A jegyzõkönyvet a levezetõ elnök és a testület által a képviselõk közül kijelölt jegyzõkönyv-hitelesítõ írja alá. A jegyzõkönyv-hitelesítõ személyét az ülés napirendjének elfogadása elõtt kell kijelölni.

45.§ A nemzetiségi önkormányzat ülésérõl szóló jegyzõkönyvet két példányban, magyar nyelven kell elkészíteni. Az egyik példányt az elnök az ülést követõ tizenöt napon belül megküldi a megyei kormányhivatalnak, a másik példányt a jegyzõ megbízottjának.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELÕK JOGÁLLÁSA

46.§ A nemzetiségi önkormányzati képviselõ, mint a nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek elõkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében. A nemzetiségi önkormányzati képviselõ megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízás megszûnésével szûnnek meg.

47.§ A nemzetiségi önkormányzati képviselõ: a testületi ülésen az elnöktõl, elnökhelyettestõl, a bizottság elnökétõl, a helyi

a) önkormányzat jelen lévõ képviselõjétõl nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetõleg legkésõbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzõkönyvhöz kell mellékelni,

b) kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzõkönyvben,

c) megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,

d) köteles részt venni a testület munkájában.

48.§ A nemzetiségi önkormányzati képviselõt a testületi munkában való részvételhez szükséges idõtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a nemzetiségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselõ társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.

49.§ A nemzetiségi önkormányzati képviselõ megbízatása megszûnik: a. a megválasztását követõ általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az idõközi választás napján, 7 b. lemondással, c. a választójog elvesztésével, az összeférhetetlenség kimondásával, d. e. a nemzetiségi önkormányzat képviselõtestületének feloszlásával, feloszlatásával ha a nemzetiségi önkormányzati képviselõ annak az ülésnek az idõpontjától f. számítva, amelyrõl elsõ ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselõ-testület, közgyûlés ülésén, a képviselõ halálával. g.

50.§ A nemzetiségi önkormányzati képviselõ kötelességei: a) részt vesz a testület munkájában, felkérés esetében segíti a testületi ülések elõkészítését, b) c) akadályoztatását bejelenti az elnöknek, köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot d) megõrizni, e) kapcsolatot tart a választókkal, nemzeti és etnikai kisebbségek közösségeivel.

51.§ Az összeférhetetlenségi okot bármelyik képviselõ felvetheti, sõt – amennyiben tudomása van – köteles is felvetni. Az ok fennállásáról a testület dönt.

V. FEJEZET

A BIZOTTSÁGOK

52.§ Az önkormányzat az alábbi bizottságot hozza létre:

a) Pénzügyi bizottság: 3 tagú. A Bizottság elnökét és tagjai közül 1 fõt a területi nemzetiségi önkormányzati képviselõk közül kell választani. b) Esetenként, egyes feladatok megoldására eseti bizottságot hozhat létre- a bizottságokra vonatkozó szabályok szerint - melynek létszámára, feladatára, mûködési körére és idejére vonatkozó határozatot a testület a bizottság létrehozatalakor határozatban rögzíti.

53.§ Az önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet bizottsági tag.

54.§ Az önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes az önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. 

55.§ A Pénzügyi bizottság elnökeinek és tagjainak névsorát a 3. sz melléklet tartalmazza.

VI. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

1. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

56.§ A nemzetiségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:

a) az állam költségvetési támogatása,

b) egyéb támogatások,

c) a vagyonának hozadéka,

d) egyéb adományok,

e)az átvett pénzeszközök.

57.§ Az átadott ingatlan, vagy ingó vagyont illetõen a Nemzetiségi Önkormányzat az átruházással történõ tulajdonszerzés általános szabályai szerint tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

58.§ A tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a Közgyûlést illeti meg.

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE

59.§ A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

a. a vagyonát,

b. költségvetését, zárszámadását.

KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSE

60.§ A Közgyûlés évente köteles a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését megállapítani. A költségvetés összeállításánál figyelembe kell venni az államháztartásról szóló – 2011. évi CXCV. - törvényt, és annak végrehajtási rendeletét.

61.§ A Nemzetiségi Önkormányzat a mûködési költségeihez a helyi források kiegészítéseként más szervezeteknél eljárva folyamodhat támogatásért.

62.§ A költségvetés tervezés f olyamata: A nemzetiségi önkormányzat elnöke a javasolt költségvetési elõirányzatokat a. tartalmazó határozatot a Közgyûléssel elfogadtatja és továbbítja a Békés Megyei Önkormányzat elnökének.

63.§ A költségvetés készítése, a költségvetés tartalmazza:

 az állami támogatást,

-az egyéb bevételeket, a kiadási elõirányzatokat.

 a) A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyzõ készíti elõ a költségvetési (zárszámadási) határozattervezeteket, amelyeket a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat elé.

b) A nemzetiségi önkormányzat ezek alapján határoz a költségvetésrõl. A határozat teljes körûen tartalmazza a bevételi és a kiadási elõirányzatokat.

c) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az eredeti elõirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási elõirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésrõl szóló határozatát.

64.§ A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elfogadása:

a) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét úgy készíti el, hogy a Békés Megyei Önkormányzat adatszolgáltatási kötelezettségeinek (Magyar Államkincstár, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, stb.) határidõben eleget tudjon tenni.

b) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal látja el.

65.§ A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi mûködésének feltételeit, ellátja az ezzel kapcsolatos teendõket és viseli az ezzel járó költségeket. Különösen: - a helyiséghasználatot, - postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, - adminisztrációs munkák elvégzését.

66.§ A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és a pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlán bonyolítja le.

67.§ Gazdálkodás és pénzkezelés: a. A nemzetiségi önkormányzat nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott kisebbségi képviselõ jogosult. A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének,

a) bevétel beszedésének

b) vagy elszámolásának utalványozására kizárólag az elnök vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselõ jogosult.

68.§ A Békés Megyei Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait, költségvetési beszámolóját elkülönítetten vezeti és elkülönítetten készíti el.

69.§ Az elnök kiemelt feladata a költségvetés és zárszámadás szakszerû elõkészítésének biztosítása. Külsõ szakértõ is bevonható, minden olyan esetben, amikor a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal az adott kérdésben nem tud megfelelõ segítséget nyújtani.

70.§ A gazdálkodási feladatok szabályzatát és a pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

ELLENÕRZÉS

71.§ A helyi önkormányzatok törvényességi ellenõrzéséért felelõs szerv vezetõje ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi ellenõrzését. A fõvárosi és megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerûségét vizsgálhatja.

VII. FEJEZET

KÖZMEGHALLGATÁS

72.§ A Közgyûlés és a lakosság közötti rendszeres kapcsolattartás céljából az elnök szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal megyei szinten közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzõkönyv készül. Ennek ker etében az elnök tájékoztatást ad a választópolgárok részére az elvégzett és jövõbeni feladatairól, célkitûzéseirõl, fontosabb döntések elõkészítéséhez véleményüket kéri ki. Állásfoglalásáról a Nemzetiségi Önkormányzat tájékoztatja a Békés Megyei Önkormányzatot. A közmeghallgatást a munkatervben szerepeltetni kell. A közmeghallgatás helyszínérõl, idõpontjáról, napirendjérõl, a sajtó útján kell tájékoztatni a lakosságot. Meghívottak: - Békés Megyei Önkormányzat elnöke, - Békés Megyei Önkormányzat jegyzõje, képviselõk, - az Önkormányzattal együttmûködõ civil szervezetek. -

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

73.§ Jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzat 2015. január 16-án lép hatályba. A Békés Megyei Roma Önkormányzat Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 10/2012. (V.25.) BMROÖ számú határozata a mai napon hatályát veszíti.

74.§ Az SZMSZ kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik. A kihirdetés a Megyeháza hirdetõtábláján történõ kifüggesztést jelenti.

75.§ Az SZMSZ mellékletei: 1. az önkormányzat tagjainak névjegyzéke, 11 2. a bélyegzõk kezelésével és használatával kapcsolatos szabályzat, 3. a Pénzügyi Bizottság elnökének és tagjainak neve, 4. a kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, teljesítés-igazolásra és egyéb a gazdálkodásra vonatkozó szabályok, a pénzkezeléssel kapcsolatos szabályzat, 5. a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat iratkezelési szabályzata.

Jónás Jánosné sk. elnök

Záradék: Kihirdetve: 2015. január 16-án.

 

     

                                                        oronk.hu                                                 bekesmegye.hu                                         romnet.hu                                                   c-press.hu